1ik délután körül néztünk Sousse belvárosában is: ez itt ugye főképp a bazárt jelenti. 
Szűk utcák, kis üzletek egymás hegyén-hátán, hangos árusok. A választék 1 része ugyan az, mint tavaly ősszel Albániában a piacon. Ez, ugye a globalizáció :( Lehet soppingolni rogyásig.
Mi inkább még az óváros falán belül, de a bazáron kívül sétálgattunk. Ami nekem a legjobban tetszett, az a Dar Essid múzeum - egy gazdag kereskedő háza - volt. Úgy keveredtünk ide, hogy vmi mást kerestünk és megkérdeztem egy öregurat, akinek törött volt a szemüvege. Mondta, hogy megmutatja, de tud jobbat is. Ez volt a múzeum. Sűrű elnézéseket kért, hogy nem beszél túl jól angolul (nálam jobban beszélt), a francia jobban megy neki. Azt mondta, hogy régész volt. Felfedte az okát, hogy miért kék színűek az ajtók és ablakok: ezt a színt nem szeretik a moszkitók és nem repülnek be. Tartott is 1 kis idegenvezetést nekünk (a végén persze szemrebbenés nélkül tartotta a markát tetemes borravalóért). Végigmutatta az egész házat a berendezéssel 1ütt. Mesélt a szokásokról is, hogy éltek a házban és még az esküvőről is. Ami elképesztő volt, az az, hogy a korabeli menyasszonyokat 8 órán át szépítették és öltöztették az esküvő előtt, aminek (mármint az előkészületnek) fő helyszíne a folyó vízzel (egy patak vize volt bevezetve) felszerelt fürdőszoba volt. És ugye eztán jött az események java!
Felmentünk az emeletre és a tetőre is. A ház tetején egy kávézó van remek kilátással.
