A golfpályán tett harmadik látogatásom áttörést hozott: rájöttem, hogy rengeteg módja van, hogy megmagyarázzuk a bénázást. Néhány elvi lehetőség, amit majd alkalmazni fogok (a teljesség igénye nélkül):
Időjárás: fúj a szél, esik az eső, dög meleg van, szembe süt a nap…
Környezet: ez egy nagyon nehéz pálya, idehallatszik a forgalom, csicseregnek a madarak, várni kell az előttünk lévőkre, harmatos a fű, kiszáradt a fű, kevés a fű, sok a fű…
Felszerelés: nem jó ez az ütő, túl rövid, túl hosszú, túl könnyű, túl nehéz, a kesztyűvel van a baj, ez a labda nem is repül…
És végül, ha nem marad más, de ugye ez a legvégső eset: be lehet ismerni, hogy ezt még gyakorolni kell.
Ha jól sikerül vmi, azt viszont roppant lelkesen és sokáig lehet mesélni. Ezzel simán az idegeire lehet menni még a legtürelmesebb családtagnak, barátnak vagy kollégának is.
Észrevettem, hogy ahhoz képest, hogy még nem is golfoztam, már milyen sokat beszélek róla. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy ezt mások is észrevették :)