Több, mint 10 éve mesélte 1 kolléganőm, hogy a barátjával Kisorosziban voltak. Akkoriban ez volt az egyetlen golfpálya az országban. Ahogy ütőt vett a kezébe elsőre sikerült a labdát a kívánt irányba elütni. Ekkor rögtön javasolták neki, hogy kezdjen golfozni, versenyző is lehet belőle. Ugyan is a tapasztalat az, hogy akár 20-szor is melléüthet vki, mielőtt először eltalálná a labdát. Kolléganőmet nem érdekelte tovább a dolog, nem kezdett játszani. Én titokban azt gondoltam, lehet, hogy ügyes, de nem lehet annyira nehéz eltalálni a labdát.

Bükön ez járt az eszemben, amikor a saját várakozásomhoz képest hamar ütöttem 1 egészen egyenest. Na, jól gondoltam akkor! Ehhez képest koránt sem mindig sikerül eltalálnom a labdát, a 100m-es távolságot azóta sem szárnyaltam túl, pedig 300-400 gyakorló labdán már túl vagyok.

Láttam eddig legalább 10-15 embert, akik először próbáltak golfozni és ez alapján úgy tűnik, hogy a 20 talán túlzás, de 5-10 melléütés simán belefér. Vannak persze olyanok, akik nálam sokkal ügyesebbek.

Nagyon jó, hogy ha akár egy picit is tapasztaltabb játékos vagy oktató van melletted, biztos, hogy örül az első ütésnek mondható megmozdulásodnak és lelkesen biztat. Nem értem, mitől van ez a barátságos hozzáállás! Talán a zöldtől?